Érzelmek
Egyes állítások szerint a kutya nem érez haragot, bár azt felismeri, ha az ember haragszik. Szerintük a kutya érez félelmet, szomorúságot, örömet, csalódottságot és más érzelmeket. Van, aki szerint a kutyák igenis éreznek haragot. A véleménykülönbségek eredhetnek abból, hogy a haragot másképp definiálják. A kutya széttép, tönkretesz valamit, az ember számára már jelenthet haragot. A gazda biztosra veszi, hogy egyedül hagyott kutyája mérgében vagy bosszúból rágja szét a bútort, az újságot, ássa a gödröt a kertben és bosszúból ugat. Egy híres orosz fiziológus azt próbálta megállapítani, hogy milyen biztonsággal képes megkülönböztetni a kutya a kört az ellipszistől. A körért jutalom járt, az ellipszisért nem. Amikor azt tapasztalta, hogy a kutya képes volt megkülönböztetni a két forma között, új kísérletet kezdett. Egyre kerekebb ellipszisekkel próbálkozott. Pár hét múlva a kutya felismerő képessége romlott. Az eddig csendes kutya vinnyogni kezdett, izgett-mozgott, és teljesen kezdett megváltozni a viselkedése. Hangosan kezdett ugatni. Feltételezhető, hogy a kutyának nem neurotikus problémái voltak, csupán tehetetlenségében dühös lett, és ezt így hozta a külvilág tudomására.
A harag és az agresszivitás vizsgálata a ragadozóknál elég körülményes, hiszen náluk az élelemszerzés jóval természetközelibb folyamat, mint az embernél. Vajon kegyetlen- e az állat, mikor az elfogott zsákmányát még élve kezdi el fogyasztani, vagy mikor a macska még játszik az egérrel? Nos, ha megnézzük a ragadozó és a zsákmányállat közötti folyamatot, azt láthatjuk, hogy a ragadozó – legyen kutya, macska vagy gepárd – azért játszik zsákmányával, mert az ölés, az elfogás technikáját gyakorolja. Egy tigrisnek sem sikerül minden egyes vadászat alkalmával elfogni a zsákmányát, bizony nagyon sokszor éhesek maradnak. Az eredményes vadászathoz készségekre van szükség, melyet gyakorolni kell. Hányszor látjuk, hogy a ragadozó a még élő zsákmányt viszi haza kölykeinek, hogy gyakorolhassanak. Ilyenkor nem a kínzásért teszi az anyaállat, hanem, hogy kölykeit megtanítsa vadászni. A kutyáknál az őrző-védő munka is ezen a képességen alapszik. A zsákmányszerző ösztön fejlesztése tehát nagyon fontos. A kutyák, macskák, ragadozók szeretnek vadászni, elkapni és legyőzni az áldozatot. Őket nem a zsákmányállat rettegése, hanem a mozgása nyűgözi le.