Miért tanulmányozzuk a kutya viselkedését? Mire jó mindez?
Gazdik képzeletbeli válasza szerint a „kapcsolatteremtés”, „tisztelet”, „elkötelezettség” miatt …Mindez nagyon szép, de csupán eszköz és nem cél.
A kutyánkkal való kapcsolatunk lényege az „irányítás„. Az emberek többségének gondja van a kutya feletti uralom megszerzésével. A kutyák a jelenben élnek: számukra csak az itt és most létezik. Nem foglalkoznak logikai okfejtéssel, és nem várják meg, míg a gazdák jobban megvilágítják szándékaikat. A valódi irányítás belülről fakad. Ennek az elsajátításához vissza kell térjünk a „Ragadozó-préda” cikkemhez. Abban kifejtettem, hogy milyen különbségek adódnak a ragadozók és zsákmányállatok környezeti readkcióiban. Most vizsgáljuk meg, hogyan viszonyulnak ezek az állatok fajtársaikhoz.
Minden állatcsoportban központi kérdés, ki lesz a vezér, és milyen módon derül ez ki. A ragadozók világában a vezérségre pályázó állatok megpróbálják megbénítani a vetélytárs mozgását. A vezérállat ledönti lábáról támadóját, s a nyakába harap, hogy leszerelje. Mintegy azt jelezve, hogy ha az alatta lévő megmoccan, akkor kész arra, hogy megölje. Ettől lesz ő főnök. A vesztes fél azzal mutatja ki megadását, hogy a hátára hengeredik, lábát az ég felé emeli, s hasát mitegy kitárja a vezér felé. Ebben a helyzetben gyakorlatilag mozgásképtelen. A kutyákkal való bánásmódhoz persze ugyanúgy hozzátartozik az erő kinyilvánítása – mindig azon a nyelven, amelyet megértenek -, mint a beleérző képesség. Kutyáink egyszerűen gondolkodnak. Feketén – fehéren. Értem – nem értem, mire gondol a vele szemben álló ellenfél, ami lehet a gazda, egy idegen ember, egy kutya vagy macska…. Reakcióra gyors és határozott reakcióval kell válaszolni. Aki ezt jól csinálja, az marad életben. Tanulmányozzuk tehát az állatokat, és gondolatban próbáljunk meg reagálni a látottakra.
Szuper!
Ideges kis negy honapos Maltai kis kutyaja volt a baratomnak.Tulajdonkeppen nem tipikus a maltaira az agrsszio. Elöször azt gondoltuk hogy esetleg valamijen fajdalma lehet es azert olyan ideges. Alapos vizsgalat utan is nem lettünk okosabbak, erre föl se szo se beszed fülen harapta a kiskutyat. Lass csodat, ujraszülettet a kis Eli, azota egy igazi jo modoru Maltai eletrevalo kis pamacs szaladgal körülötte.Viccesnek talaltam ezt a nem mindennapi iskolaztatast.
Most pedig a kerdesem. Mennyire tartos vagy pedig mennyire hatasos ez a formaja a tanitasnak ha esetleg egy nagyobb fajtaval csinaljuk?
Nagyon erdekelne a velemenye.
Elöre is köszönöm.
Kiss Laszlo
Kedves László,
Nem próbálkoznék hosszú távon ezzel a módszerrel. Részben, mert nem ismerik a kutya viselkedését, reakcióját. Nem ismerik ezekre a magyarázatot. Nagy testű kutyával szemben pedig erősen hátrányba kerülnének. Érdemes előtte „kutyául” tanulni.
üdv
Zita
Kedves Zita!
A kutya sétáltatással van gondom. 19 hónapos
német-juhász szuka kutyám van. Kertes házban lakunk. Nagyon nyugodt természetű, engedelmes, okos, még nyitott kapu mellett sem lép ki az utcára. De! Amikor hallja, látja a pórázt, tudja, hogy indulunk, olyan izgatott lesz, alig akar leülni, hogy ráadjam a nyakörvet és pórázt, az első 50 méteren nagyon húz, ott megáll, mert sarok van, de mikor elindulunk tovább, mint az őrült akar rohanni, orra a földön van állandóan és húz, tovább-tovább. Ha „számára fontos” szagot talál, akkor kielemzi, majd tovább húz. Egy parkba érünk, ott elengedem, játszunk, botot dobálok, általában visszahívható. Előre szalad, vissza hozzám, általában körülöttem marad. Kb. 1 jó órán át gyalogolunk, járdán pórázon, szabad területen rohangálhat. Még haza fele is húz, és ez így nagyon fárasztó. Hogyan tudnám fegyelmezettebbé tenni a sétáinkat? Válaszát előre is köszönöm! Dénes Ica