Állatkertben már mindenki járt. Vajon a sétáik során eszükbe jutott-e valaha, hogy az ott látott állatok reakcióit, áljelzésrendszerét elemezzék. Vajon lehet-e a rácsok mögött élő állatoktól tanulni. Egyáltalán értjük a testbeszédüket?
A veszprémi állatkertben történt egyszer, hogy egy kisfiú a majomketrecek előtt állt, kezében egy kajával teli zacskóval. A ketrecben alul és felül volt egy -egy polc, amelyen majmok ültek. Az egyik hím volt, és szemmel láthatóan terrorizálta az alatta lévő polcon rettegő nőstény állatot. A hím meglehetősen kihívó és agresszív viselkedést mutatott. A kisfiú és az édesapja azonban ebből az agresszióból semmit nem érzékelt. A ketrechez lépő kisfiúhoz, a hím majom villámgyorsan lenyúlt, és a tüsi hajánál fogva megragadta. Szerencséje volt a kisfiúnak, mert a polc miatt nem tudott lejjebb kerülni a majom. Elengedni sem akarta a zsákmányt, így csak húzta és húzta a kisgyerek haját. Az apa észbekapott és igyekezett a kisfiú felé szaladni, hogy megmentse. Átugrott a korláton, melynek egy ferde kitámasztójára ráesett és az orra sérült meg komolyabban. Addigra azonban a hím majom is rájött, hogy nincs jó pozícióban. Onnét nem tudja a kisfiút megtámadni, a dühét kitölteni.
A tigris ketrecek előtt járva, arra lettem figyelmes, hogy a rácsokhoz egész közel kerülő látogatóra dühös lesz a tigris. Dühét pedig úgy mutatta ki, hogy kifele ívben vizeletet lőtt ki, a látogató felé, a terület határait is ezzel kijelölve.
A budakeszi vadasparkban a szarvasok egy zárt térben legelésztek. Egy kislány a kerítés előtt állt közvetlen. A szarvasbikán egyértelműen lehetett látni, hogy támadni fog. Ezért , megkértem a kislányt, hogy azonnal lépjen el a kerítés mellől. Amint ellépett, a szarvas támadott, és a vadkerítésen átszúrta az agancsát. Ha a kislány ott állt volna, ki tudja mi lett volna. Mint a történetekből is kiderült, az állatkerti életmód, nem tudja kiölni az állatokból a genetikában kódolt viselkedés formákat.
Minden helyzetben és mindenhol, szinte bármely állat viselkedéséből lehet tanulni. Két lepke egy hatalmas mezőn megtalálta egymást. Nagyon érdekes volt, ahogy ismerkedtek, ahogyan elkezdtek játszani egymással. Az ember el is felejtette, hogy ezekből a könnyű, légies és színes pillangókból előbb- utóbb hernyók lesznek.