Sokakat érintő kérdés. Vajon meg lehet-e tanítani a kutyáknak, hogy az élelmet ne fogadják el. És ha elkóborolnak, az utcán az élelmet ne egyék meg. A kutya életében egyik fő tényező, és a legerősebb, a táplálkozási ösztön. Logikus, hiszen étel nélkül nem képes életben maradni.
És éhes gyomorral az élet sem olyan szép. Amikor azt kívánjuk megtanítani kutyánknak, hogy ezt az ösztönt tagadja meg, nagyon fontos, hogyan tanítjuk erre meg a kutyát. Többféle módszer létezhet. Az, hogy mennyire eredményes hosszú távon, az mindig kétséges. Hiszen a kutya nem ellensége saját magának. Ha elkóborolt, és éhes, nagyon nehéz megállni, hogy a talált vagy kínált ételt ne egye meg. Ezzel ugyanis veszélyezteti az életben maradási esélyeit. Gondolják csak meg, ha hosszú távon kóborol ebünk, mert nem talál haza, vagy csak nem akar hazamenni. Napokon keresztül nem vesz magához táplálékot vagy nem iszik, akkor elpusztul. Ezt pedig nem engedheti meg magának. Szóval kétséges, hogy az élelmiszer megtagadás feladat mennyire életszerű, illetve milyen hosszú távon működik. Nem keverendő ez össze azzal, ha egy kutya gazda párosból a gazda előbb meghal, mint a kutyája. A szoros kötelék és egyéb körülmény hatására a kutya napokig esetleg nem eszik. De ilyenkor lelki gondjai vannak, nem az élelmiszer megtagadásáról beszélünk.
Láttam már őrző-védő munkát, ahol a kutya csak akkor meg jutalmul a párizsit, ha nem nyúlt hozzá. Van, aki elektromos nyakörvvel tanítja, van aki más egyéb fizikai módszerrel és van, aki az engedő vezényszóban hisz. Nos, mindegyiket meg lehet próbálni, hiszen a kutyák nem egyformák. Függ az egyéntől, a fajtától, milyen erős kutyánkban a táplálékszerzési ösztön. Arra is meg lehet tanítani, hogy csak egy embertől fogadjon el élelmiszert. A feladatot ne csak egy környezetben gyakoroljuk kutyánkkal, hanem különböző helyszíneken is. Ahhoz, hogy a képzés sikeres legyen, a kutya egész életében szükséges a képzés frissítése az élelemmegtagadás minden lehetséges formájára.