Kölyökovi, vagyis kölyökóvoda a természetben

Kölyökovi, vagyis kölyökóvoda  a természetben

Vajon van-e különbség a természetben létrejött kölyökovi vagy a mesterségesen létrehozott kölyökóvoda esetében.

Az életben a kölyökovi egyben a tanítómester is. Ahol ott van a környezet, az anyaállat, a természetes körülmények. A kölyökovi nem egyszerűen a játékról szól. Ott tanulják meg, hogyan fogják meg egymást, vagy a vadat, melyet az anyaállat hoz be számukra, azzal „szórakoznak”, játszva tanulják meg az életet. Megtapasztalják a vadászat fortélyait, a kudarcés a sikerélmény ízét, egymás testét, az anyaállat intő vagy dicsérő jeleit, morgását. Vajon ezt tudjuk mind biztosítani egy iskolában létrehozott kölyökóvoda esetében is, vagy csak élvezettel nézzük kölyökkutyánk esetlen ugrálását, a bársonyos bundáján megcsillanó napfényben?

Sokszor a szándék kevés. Bizony kölyökkutyánk nevelését már egész pici korban szükséges elkezdeni. Mintha mi lennénk az anyja. Éppen ezért javasolják, hogy a kiskutyákat érdemes legalább három hónapig nem elhozni az alomból, hogy az élethez szükséges nevelés, szocializálás egy részét az anyaállattól és a testvéreitől megkapja. Természetesen már ekkor is érdemes hozzászoktatni az emberekhez, a környezeti zajokhoz és a nevelés, szocializálás mellett már a képzést is el lehet kezdeni játékos formában. Mindezt nagyon nehéz megvalósítani, hiszen a tenyészetekből az értékes kiskutyák – sokszor már hónapokkal születésük előtt, szóbeli megállapodás alapján elkelnek.

Gondoljunk csak bele, hogy ha a vadonban megszületik egy kis oroszlán. Bizony hetekig nem hozza elő az anya. Csak amikor úgy gondolja, hogy elég nagyok ahhoz, hogy más is lássa, vagy ha a falka többi tagjának be szeretné mutatni.

Kutyánk lehet, hogy ugyanezt tenné megszületett kölykeivel, de nem hagyjuk, hogy tőlünk elzártan nevelje őket. Mindent látni, tudni akarunk. Milyen kölykök lettek, hányan születtek, milyen a színük, az anyagias gondolatokról nem is beszélve. Szegény kölykök fejlődésével kapcsolatban kevés gondolatunk van. Szinte már ekkor el van döntve a sorsuk, pedig még a jelleműket sem ismerjük. Sokszor hagyatkozunk arra, mit mond a tenyésztő. Pedig ekkor még ő sem tudhatja a kis jószág öröklött tulajdonságait, csak annyit tud, hogy milyen családvonalból származik, milyennek kéne lennie, mivel érdemes etetni. De az egyed sajátságai csak később kezdenek megmutatkozni. És akkor nagyon fontos a gazdi, a kutyakiképző szakértelme, a születési környezet biztonsága, stabilitása. A kölyökovi vagyis kölyökóvoda helyes értelmezése és használata. Ne rövid távon gondolkodjunk kölyökkutyánk életéről, további sorsáról, mert a kölyökoviból szinte pillanatok alatt felcseperedő kamasz kutyánk lesz, majd felnőtt ebünk.