A gazda a kutyával úgy tudja magát megértetni, hogy nap mint nap érzéki benyomások hatásának teszi ki. Ezek hamar megmaradnak a kutya emlékezetében, és a későbbiekben ez igen meghatározó lesz az életük során.
Különösen fontos a pár hónapos korban kapott információ, nemcsak a gazdától, hanem a kutya környezetétől érkező ingerek is. Oly annyira meghatározóak, hogy a kis korban hosszabb ideig fennálló negatív, vagy nem helyes bánásmód, magatartás formák és korrekciók sokasága, sokszor nem is helyrehozhatóak. A negatív bánásmód alatt értjük a csak pozitív, soha nem korrigáló környezetet is. Ez esetben ugyanis kutyánk nem tudja mi a helyes, mihez tartsa magát. Olyan eszközökkel kell tehát kutyául viselkedni a gazdának, amelyet a kutya is megért. A foglalkozást tehát kutya fejével kell felépíteni. Ez persze feltételez egy alap hajlamot a gazda részéről. Másrészt egy tanulási képességet, és hajlandóságot. A pozitív és negatív élmények összessége fogja meghatározni, hogy kutyánk mennyire érti azt, amit kívánnak tőle. Jó helyen, jó időben és megfelelő ideig tartó korrigálással nagyon jó kutyát lehet nevelni. Olyan alapokat lehet megteremteni, amelyre már bátran fel lehet építeni, akár egy nemzetközi szintű feladatsort is. Persze minden kutyát arra a feladatra tanítsunk meg, amelyre alkalmas. A terelő kutya valószínű nem az őrző-védő feladatot fogja priorizálni, hanem a terelést. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem alkalmas rá, hiszen egyedenként más más temperamentummal rendelkeznek a kutyák, de alapjait nézve feltételezzük, hogy inkább a terelés az, amiben kedvét leli. Ezt fontos tudni egy kutya megvásárlásánál, és kiválasztási szempontként is érdemes figyelembe venni.
A megfelelő harmóniát kutya és gazda között tehát nem az hozza, hogy mindent megkap a kutya, hogy soha nem kap a gazda részéről negatív korrigálást, hogy soha nem szólnak rá, nem terelgetik a jó irányba. A jó korrigálás hiányában kutyánk még bizonytalanabb lesz, mert nem találja helyét az emberek világában. Akkor lesz magabiztos, kiegyensúlyozott kutyánk, ha ezeket a feltételeket megteremtjük számára. ezzel olyan alapokat teremtve, amelyre már bátran elkezdhetjük a kutyánk képzését. És még egy fontos dologról érdemes beszélni. A legtöbb esetben az tapasztalható, hogy a kutyák kint élik életüket a kertben. Gyakorlatilag elzárva a gazdától. Pedig sokkal jobban és hamarabb lesz kutyánk, ha a közelünkben tartjuk őket. Egyrészt így jobban lehet rájuk figyelni, és őket megfigyelni. Ami azért is jó, mert így a gazdák is gyorsabban megtanulják kutyáik jelzésrendszerét. Másrészt, a nem kívánatos magatartást azonnal lehet korrigálni. Gondoljunk csak bele, ha a kertben ásó kutyánkra nem figyelnek. Egy kis idő elteltével, kilépve a házból, egy nagy ásott gödröt és kifordult virágokat látnak. Persze a dühös gazda ilyenkor elkezd kiabálni kutyájával, akár még oda is ráncigálja a gödörhöz a kutyát, hogy szemléletesebb legyen a leszidás. Mivel a kutya érzi a haragot, ezért válaszreakcióként lelapul a földre, elfordítja a fejét, ásítozik, a füleit a fejéhez lapítja. A gazdák pedig tévesen azt gondolják, hogy lám – lám, a kutya tudja miért kapott ki. De NEM! A kutyának fogalma sem lesz arról, miért kapott ki. Hiszen nem lett megtanítva arra, hogy nem szabad ásnia a kertben, és mert nem kapott tiltó szót abban a pillanatban, mikor a gödröt elkezdte ásni. Hogyan is kaphatott volna, mikor egyedül volt a kertben, mert a gazda közben bent a szobában ténykedett. Így aztán a kutya nem tudja összekötni a kívánt feladatokat, nem alakul ki bennük a feltételes reflex. Hosszú távon az ilyen reakciók és nem megfelelő jelzésrendszerek negatív élményt alakítanak ki kutyánkban. Pontosan az ellenkezőjét, mit amit hisznek kedves gazdik. Amikor kilépnek a kertbe, a kutya automatikusan mutatni fogja a megadás jeleit, hiszen azt tanították meg önök kutyájuknak, hogy ha a gazda a kertbe lép, abból mindig kiabálás és szidás lesz a kutya felé. A kutya ugyanis nem kapcsolta össze, a példánknál maradva, az ásást és a szidást. Higgyék el, érdemes több időt tölteni a kutyájukkal, megéri a szoros együttélés, amennyiben megtehetik.