Ragadozó és préda

A lovak domesztikálása évezredeket vett igénybe.  És talán a kutya házisasítása nyúlik vissza ilyen régre. Talán már megszokássá vált, hogy a lovak mellett emlegetjük a lovasokat kísérő kutyákat, vadászó vizslákat, beagle és számos ilyen célra alkalmazott ebeket. Érdekes megfigyelés keletkezett, miszerint a lovainkat sokkal inkább képezzük, mint kutyáinkat, pedig a lovat betanítani sokkal több időbe telik.

Mi lehet ennek az oka? Többen azt mondják, magától tanul a kutyája, és egyébként nagyon sok feladatot tud már, ezért nem is érdemes sok energiát fektetni bele. Nos, a lovaknál nem sok ilyen mondatot hallani.

Nézzük meg a kutya és a ló életmódja közötti különbséget. A kutyák a ragadozók életmódját élik, míg a lovak a zsákmányállatok. A lovak csapatai azért alakultak, hogy megvédjék magukat attól, hogy áldozatul essenek a kutyához hasonló ragadozóknak. A ragadozók meghatározott módon gondolkodnak és viselkednek.  Gondolkodása erősen egysíkú.  Kizárólag a zsákmányra figyel, igyekszik becserkészni. Ezért a zsákmányállatoknak – mint a lónak is – folyton résen kell lenniük, szüntelenül érzékelni a környezet ingereit, változásait, a szokatlan zajt, egy közeli állat moccanását. A zsákmányállat élete szüntelenül veszélyben van. A ragadozó állat élete a gyilkolás, a préda elejtése és ezáltal a táplálék megszerzése, az életben maradás.

A lovak 360 fokra kiterjedő figyelmével szemben a ragadozókra a célratörő „gondolkodás”  a jellemző, amely kizárja a fölösleges ingereket. A ragadozók figyelme szüntelenül körbepásztáz, és soha nem lankad. Persze emellett foglalkozik a csapaton belüli helyének megtalálásával,  a beilleszkedésbe, az utódok gondoskádásával.  Amikor lovakkal foglalkozunk, bizony azt kell megértenünk ,hogy ő zsákmányállat módjára viselkedik, miközben az ember -mint ragadozó – elvárja tőle a feltétlen bizalmat. Egy ragadozóval szemben!