Ezzel a témával a média is foglalkozott már, interneten is sokat lehet róla olvasni. Vajon ki dönti el a gazdik helyett, hogy vegyen-e magának kutyát egy nehéz helyzetben vagy sem. Hogyan tudja jobban feldolgozni a vírus okozta helyzetet. Mitől is lesz magányos valaki. Miért érezzük, hogy szükségünk van egy társra.
Ha valakinek pörgős élete volt a vírus időszak előtt, akkor feltehetőleg a járványidőszak elmúltával is ugyanolyan pörgős életet fog élni. Kevesebbet lesz otthon, és ha otthon is van, nem lesz ideje a kutyájával foglalkozni. Ez pedig nem hoz egy harmonikus, kiegyensúlyozott életet.
Aki beteg, és szeretné magányos perceit megosztani, annak azzal számolnia kell, hogy a betegség fizikai tüneteinek, a pániknak, az orvoshiánynak köszönhető dilemmákat és gyógyulási esélyeket nem tudja megoldani a kutya. Sőt még talán plusz teher is, hiszen ővele is foglalkozni kéne, levinni sétálni, orvoshoz vinni és vásárolni neki. A kutya az elején örül annak, hogy a gazdi otthon van, de ha ez nem párosul igazi együttléttel, csak azzal,hogy a gazda kesereg, akkor az állat ezt megsínyli. Ha a gazdival valami történik, ki fog rá vigyázni. Előre meg kell szervezni. Igaz, ezt normális körülmények között is érdemes megszervezni. Sajnos ezt a legnehezebb, mert a nem kritikus időszakban általában ritka a hosszútávú segítség. Hiszen a kutya annak is gond, aki segíteni akar a gazdin. Főleg, ha az előre nem kiszámítható ideig tart. És ha az ideiglenes örökbefogadó szeretne majd idővel elutazni, vagy akár egy váratlan esemény jön közbe, neki ki fog segíteni?
Ha egészségesek vagyunk, akkor talán el lehet gondolkodni egy négylábú társ beszerzésén. Hogyan történjen, vagy hogyan ne történjen ez. Az elmúlt időszakban sokan kérték a segítségem menhelyi kutya kiválasztásában. A választások nagyon sok esetben tévesek voltak. Olyan kutyát szerettek volna hazavinni a gazdijelöltek, amelyek a menhelyi képeken sajnálatot, vagy kedvességet ébresztettek a látogatókban. Azt nem vették figyelembe, hogy – bár már kutyával rendelkeztek – milyen a saját egyéniségük. A kiválasztott pitbull, vagy félős kutyák nem illeszkedtek a gazdik egyéniségéhez. Bár a szeretetük megvolt, de a kutyák ismeretében még voltak hiányosságok. Volt olyan is, aki azt mesélte, hogy a menhelyi kutyát meg sem nézhették személyesen. Feltehetőleg azért, mert a kiadásra kerülendő kutya magatartása nem illeszkedett az elmondottakhoz. Nem szerencsés, ha egy menhely nem engedi a leendő kutyatartóknak, hogy megnézzék a kiválasztott kutyát. Amennyiben valamely gazda még saját kutyával is rendelkezik, akkor különösen fontos megnézni, hogyan jönnek ki egymással.
Cesar Millan kutya szakértőnek, van egy műsora, ahol három jelölt gazdi vár arra, hogy egy mentett kutyát elvigyen. Millan összehívja a három gazdit a családjukkal együtt. Még azt is megvizsgálja, milyen véleményük van, mennyire harmonizálnak a kutyáról alkotott vélemények, magatartások családon belül. Milyen az összharmónia. Majd különböző feladatokon keresztül nézi meg, hogyan bánnak a családtagok egyesével a mentett kutyával. Mindenki kap néhány bátorító szót, és ha szükséges, helyesbítő intsrukciót. Ha valamelyik gazdának saját kutyája van, azt is ellenőrzik, hogyan jönnek ki egymással a kutyák. Hogyan teremtenek harmóniát a kutyák között, hogyan tudnak problémás kutyákat megérteni és kezelni. Milyen ötleteik vannak. Mindenkit bátorít, és bátran elmondja a véleményét is. Igaz, hogy nem lehet összehasonlítani egy megélhetésért küzdő menhelyet egy híres szakértővel, akinek feltehetőleg nincsenek anyagi gondjai.De ettől még, minden kedves gazdának érdemes alaposan körbejárni az örökbefogadás körülményeit. Érdemes az ösztöneikre és meglátásaikra hallgatni. Az a tény, hogy hiányzik egy mindig boldog, farkát csóváló kutya körülöttünk, még ne adjon okot arra, hogy fejest ugorjanak egy olyan örökbefogadásba, amelynek következményeit több éven keresztül kell majd elviselniük. Az pedig téves hit, hogy a menhelyek majd visszaveszik a nem megfelelő kutyát. Örülnek, hogy elvitték tőlük, amúgy is általában telt házzal működnek. Arról nem is beszélve, hogy nekik ez egy megélhetési kérdés.
Inkább kérdezzenek meg egy szakértőt, ha nem biztosak a választásukban, a választás körülményeiben, vagy csak magát a fajtát nem ismerik a gyakorlatban.