Agresszió, tanulmányesetek
Sokat olvashatunk az agresszív kutyák viselkedéséről, annak kezeléséről. Amikor a kutyatulajdonosok végképp nem bírnak kedvenceikkel, szakértőt keresnek meg. Amikor egy kutyakiképző a helyszínre ér, érheti meglepetés. Az elmondottakhoz képest ugyanis egészen más jellegű viselkedést tapasztal.Gyorsan kell felmérni a helyzetet, mert a kutya mutat egyfajta reakciót, amint a kutyakiképző az ajtón belép. A foglalkozás során a szakembernek azt is fel kell mérni, hogy az adott magatartás miből ered. Miért viselkedik a kutya az elvárástól másképpen. Időbe telik, míg felméri, hogy a gazda által agresszívnek mondott kutya valóban agresszív-e.
Hogy én agresszív vagyok?
Történetek
Két francia bulldog. Egy idősebb gazdival és a lányával. Az egyik bulldog a lányt tekintette inkább vezetőnek. Ő viszont nem szeretett vele foglalkozni. Az idősebb gazdi, engedékenyebb volt, vitte sétálni a kutyákat. Amikor a kutyák egyedül maradtak otthon, az egyikük bepisilt. Az idősebb hazaérkezésekor pedig összeverekedtek. A miérteket és a megoldást keresték. A foglalkozás során kiderült, egy megrendezett szituáció alkalmával, hogy bizony az egyik francia bulldog megpróbál vezető lenni. De sok külső tényező hatására ez teljesen nem tudta még, hogyan kell csinálnia. Ezért inkább acsarkodós verekedések, és bepisilések jelezték, hogy a rangsorok, vezetői szerepek nem lettek egyértelműen tisztázva. És a gazdik ezt nem megfelelő reakciókkal csak tovább erősítették. A két kutya sosem bántotta a gazdikat. Azonban az egyik szituációnál, az egyik kutya kitámadott, és morgott az idősebb gazdira. Aki ezen meglepődött, hiszen ilyet még nem tapasztalt.
Nos, mondhatjuk-e, hogy a kutya agresszív volt ebben esetben. Az agresszív kutyáról inkább egy abszolút kezelhetetlen, gondolkodás nélkül támadó kutya jut az eszünkbe. A bulldog azonban azért támadott ki, mert az idősebb gazditól nem fogadta el a parancsot. Azért nem, mert a gazdilány mellett akart maradni. Ott jobban érezte magát. Az idősebb gazdi, akire mint beosztott, jópajtásként tekintett a kutya, de semmiképp sem vezetőre, egyértelműen jelezte a szándékát. A bepisilés is, a nem rendezett viszonyok miatt következett be. És pont ezek a rejtett, felszínre nem hozott magatartások mutatták meg, hogy a kutyának nincs olyan gazdája, aki segített volna a helyzet és a szorongások megoldásában. A kutya szorongása és túlfűtött izgatottsága, a verekedések a kétféle kezelési mód és feszültségek hatására keletkezett. A kutya pedig a válaszreakcióban segítséget kért. Jogosan támadott, hiszen a vezető fizikai dominanciával is kell rendelkezzen. Ha a gazdi szeretné átvenni a vezető szerepet, akkor neki is a megfelelő reakciókat kellene alkalmaznia.
Félelmi agresszíó
Két kuvasz. Együtt élnek, viszonylag keveset láttak a világból. Bár járnak velük kutyaiskolába, de feltehetőleg későn kezdték el. Hatalmas területet őríznek. Kedves gazdáik vannak. A kutyáik reakcióit azonban nem megfelelő módon tudják kezelni, és sajnos a kutyaiskolában sem kaptak ezekre helyes megoldást, amivel csak tovább romlott a helyzet. Vajon a két kuvasz, akik ha idegent látnak, ugatnak, vicsorognak, és nekimennének a kerítésnek, agresszívnak mondhatóak-e. Első benyomásra igen. Állni a kerítés mellett, és látni egy nagy fehér, dühös, fogát mutatogató kutyát, aki mindenáron támadni akar. A magyarban nehéz az agressziv állatra más szót használni. Mégis úgy vélem, hogy ilyen egyszerűen nem lehet negatívan használni az agresszíó szót egy kutyára. Az a tény, hogy pár hónapos korukban csak a hatalmas területen őrködtek. Emberekkel nem komunnikáltak. Csak a közvetlen környezetben élőkkel, akiket nagyon szeretnek. Nem ismerték az utca zaját, az egyik többször megriad, de amúgy sokkal nyugisabb természetű. A másik vehemens, félősebb, de mégis támadna. Ha megnézünk egy erdélyi filmet a pásztorok életéről, azt látjuk, hogy az ottani nyájörző hatalmas kutyák csendben figyelnek. A birkákat védik, együtt nőnek fel velük. és Be lehet engedni közéjük idegen embert, természetesen a gazda jelenlétében. Nem dühöngenek. De ha kell magabiztosan nekimennek a farkasnak. Egész nap csendben vannak és figyelnek. Járőröznek a hatalmas erdélyi havasokban. Igen, itt nem biztos, hogy kuvaszok őrzik a nyájat. A fajtabeli különbség fontos.
Különbség van a két eset között: A havasokban egyik kutya tanítja a másikat, nyitott világban és egyértelmű pásztori irányítás mellett élnek. Ettől magabiztosak és nyugodtak maradnak. Persze, azok az egyedek, amelyek agresszívan viselkednek a nyájjal, azokat szelektálják. Arra törekszik a pásztor, hogy kiegyensúlyozott egyedek maradjanak csak az alomban. A két kuvasz esetében nem lehet szó szelektálásról, hiszen őket valahonnan kapták, vették. Nem ugyanazt az életet élik, mint az erdélyi kutyák. A kuvaszok, testtartása, testbeszéde, a viselkedésük egyértelműen mutatja a kölyökkori szocializáció hiányát. Valamint a hozzá nem értés hátrányait. A vehemensebb, támadósabb kuvasz, ha a gazda eltűnt az ajtó mögött, majd hogy nem abbahagyta a támadást, farka lekonyult, épp csak ugatott.Bizonytalan lett. Ez ugye nem egy magabiztos kutyát jelent. Amint megjelent a gazda, visszaváltozott fenevaddá. Ezen jelek egyértelműen jelzik, hogy túlságosan a gazdához szoktak, nem magabiztosak. Ezt mutatja, hogy éjszaka addig ugatnak, amíg fenyegetve érzik magukat. Ilyenkor még az sem segít, ha a gazda ott van mellette. Az éjszaka ugyanis mindig veszélyt rejt magában. A vadonban ilyenkor indulnak meg vadászni a ragadozók is. A kutya génjeiben is ott van ez.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Belle_%C3%A9s_S%C3%A9bastien_%E2%80%93_A_kaland_folytat%C3%B3dik
Egyéni képzés és viselkedés kezelésre vonatkozó információt itt talál:
Mit lehet tenni, ha agresszív kutyánk van?
Tel: 20 320 2438