Van-e okos vagy kevésbé okos kutya. És mitől függ, hogy okosnak vagy intelligensnek nevezünk egy kutyát? Hol van a helye az állatvilág értelmességi ranglistáján?
Nos, nehéz megmondani, hogy egy patkány vagy kígyó vagy a kutya és a macska az okosabb állat. Mindegyik állat más-más életmódot folytat, ezért más célokra is használják a megszerzett tapasztatukat, és más képességeik fejlődtek ki az évek folyamán. Egy olyan állat, mint pl. a ló, amely zsákmányállatként működik, az feltehetőleg olyan izmokat, csontozatot és testi felépítést fog generációkon keresztül kifejleszteni, amely képes lesz veszély esetén gyors izom összehúzódásra a gyors menekülés érdekében. Vagy születés után egy órával már lábra tud állni, hogy a kifejlett állatokkal együtt menekülni vagy épp legelészni tudjon. Ezzel szemben a ragadozó életmódot folytató állatok, mint pl. az oroszlán, gepárd, hiéna olyan utódokat hoz világra, akiknek a fejlődése jóval lassabb, mint a zsákmány állatoké. Nincs ugyanis szükségük arra, hogy meneküljenek, mert életmódjuk és erejük lehetővé teszi számukra a lassabb fejlődési lehetőséget. Ez a folyamat általában két éves korukig tart. A tigriseknél kb. két év,míg az anyaállattól a kölykök mindent megtanulnak, megtapasztalnak. Ekkor már a fizikai erejük és a vadászó képességük is annyira kifejlődik, hogy egy kisebb zsákmányállatot, mint pl. a gazella, antilop,vagy egy felreppenő madár, ugrással és testi erővel el tudnak fogni, vagy a földre teperni. Ekkorra már megtanulhatják a csapatban való vadászat fortélyait is.
Jó ugró képességgel rendelkezik a ló, a szarvas, a zerge, de közelébe se jöhetnek a kenguruk képességeinek, melynek 8-10 méter hosszú és 3-4 méter magas ugrás csak szórakozás. A hím selyempille fajtájának nőstényeit 3 kilométerről is felfedezi. Vajon ez intelligenciának nevezhető? Mi is az intelligencia? Egyértelmű és egyetlen definíciója nincsen. Ráadásul többféle intelligenciát is megkülönböztetünk. Érzelmi intelligencia, értelmi képesség, megoldási képesség és még lehetne sorolni. Az intelligencia nem azonos az alkalmazkodási képességgel, állítja Schneirla amerikai kutató. Az intelligencia genetikailag meghatározott, az egyednek a fajától öröklött képessége, mégis nehéz mérni. Az intelligenciát talán úgy lehetne definiálni vagy meghatározni, hogy a tapasztalatok megjegyzésének és későbbi sikeres alkalmazásának a képessége.
Mégis azt tapasztaljuk, hogy kitenyésztett egyedek között van képességbeli különbség. Ez mértéke nagyon függ a fejlődés,a tartás és a nevelés körülményeitől. Egy élményszegény,szeretetmegnyilvánulásokban szűkölködő környezetben nevelt állatokat összehasonlítva a foglalkoztatott és sok figyelemben részesített kutyákkal, egyértelmű, hogy számunkra is igen feltűnő különbségek lesznek.
Azonban az engedelmes feladatok sikeres elvégzése, nem jelenti azt, hogy a feladatot elvégző kutya intelligensebb lenne, mint az, amelyik nem tudta megcsinálni. Egy agár feltehetőleg nem az őrző-védő munka bajnoka lesz, bár képes rá, inkább a futásban lesz sikerélménye. Egy okosnak tartott németjuhász, akinek genetikájában az őrzés és védelem van kódolva, az nem fog olyan gyorsan futni, mint egy agár. Hiszen az évek alatt az izomzat, a csontozat felépítése egy másfajta mozgás formára fejlődött ki. De ettől még nem lett okosabb vagy butább.
Az kétségtelen és vitathatatlan, hogy bizonyos kutyafajták első látásra butábbaknak tűnnek. A kutyákat legtöbbször ilyenkor makacs jelzővel látjuk el. Pedig nem makacs, csak a fajtára jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. Amely tulajdonság megkívánja az állattól, hogy kitartó és makacs legyen egy munka elvégzésében. Ha ilyenkor nem boldogulnak állatukkal a gazdák, akkor sokszor konfliktus helyzetbe kerülnek önmagukkal és kutyájukkal.