A komódi sárkány vagy komódoi varánusz (Varanus komodoensis) Komodo szigetén kívül az Indonéz-szigetvilág 5 más kisebb szigetén is megtalálható. A ma élő legnagyobb termetű gyíkfaj hossza eléri a 2,5-3 métert, tömege meghaladja a 75 kilogrammot. Őse a Megalánia prisca 7 méter hosszú volt és 2 millió évig élt, amíg az ember meg nem jelent.
Az állat azért veszélyes, mert harapása során egy olyan anyagot juttatnak a megharapott állat szervezetébe, amely vérzékenységet és izombénulást okoz. Egy megharapott bivaly szervezetében kb. két hét alatt végez halálos pusztítást ez az anyag. Így a varánusznak a harapáson kívül nincs más dolga, mint megvárni, míg az áldozat elpusztul. A komodói varánusz szaglása kíváló. Már 4 km-ről is megérzi a vér és a dög szagát. A haldokló állat szaga pedig oda vonzza a környék varánuszait. Itt is érvényes az, hogy a legnagyobb állat fog elsőként enni. Bár a varánuszok harapása nem olyan mértékben veszélyes a saját fajtájukban, de ott is okoz sérülést. Mivel ezeken a szigeteken nincsen olyan ragadozó, amely konkurrenciája lehetne a varánusznak, ezért a kényelmes életmód miatt testük nagy méretűre tud nőni.
Számítógépes modellezéssel elemezték a komodói sárkány harapását, és arra az eredményre jutottak, hogy az állatnak sokkal gyengébb a harapása, mint a krokodiloké.
A kutatók azonban mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével fölfedeztek egy korábban ismeretlen, összetett méregmirigyet az állat állkapcsában. Egy állatkertben tartott, halálos betegségben szenvedő állatból sebészi úton eltávolították a szervet. Kiderült, hogy a méreg a gila (Heloderma suspectum), illetve sok kígyó mérgéhez hasonló.
A méreg jelentős vérnyomásesést okoz azzal, hogy megakadályozza a véralvadást és kitágítja az ereket. Az áldozat emiatt kerül sokkos állapotba, és ezért tud vele azután könnyen végezni a vadászó sárkány.