Miért ragaszkodik a kutya annyira a gazdájához? Még akkor is, ha az nem bánik jól vele, ha az nem érti a kutya jelzéseit, reakció emberiek, és a kutya egyáltalán nem érzi jól magát a környezetében.Egyáltalán ragaszkodik, vagy csak nincs más lehetősége?.
Nos, munkám során sok kutyával találkoztam. Testjelzéseiket értem, reakciójukra azonnal és gyorsan reagálok. A kérdések közül tehát ezt a pontot, ki is pipálhatjuk. Nagyon kevés kutyával találkoztam, akinél be tudtam lépni a gazda helyébe. Vajon miért? Nem az a fontos, hogyan bánunk a kutyával? Hogyan értjük meg? Hiszen erre vágyik.De, igen. Ezek nagyon fontos dolgok.
Ahhoz azonban, hogy a kutya elfelejtse a gazdát több tényező együttes hatása szükséges. Kell, hogy a gazda és a kutya között olyan fizikai kellemetlen érintkezés legyen hosszú távon, amelyet a kutya nem visel el sokáig. A másik tényező pedig az idő. A felejtéshez sokszor hosszabb idő kell. Ez lehet pár nap, pár hét vagy hónap.
De akkor hogyan lehet, hogy Hatchi, a japán kutya, sosem felejtette el a gazdáját. Senki nem tudott a helyébe lépni. Pedig az utcaárus naponta etette virslivel, mások simogatták. És ő rendíthetetlenül naponta kiment a vasútállomásra, és reménykedve várta haza gazdáját. Vajon mitől volt ez a nagy ragaszkodás. Hatchit nagyon szerette a gazdája. Olyan vonzalom volt közöttük, ami már misztikusnak is mondható. Pedig nem az. Hatchi kölyök volt, mikor gazdája egy zárt ketrecben a vonat állomáson talált, egyedül. Emberünk meglátta, hazavitte és szerette. A kutyában azonban megmaradt a hely emléke, a szagok, és a gazda ragaszkodása. Ezek az impulzusok pont abban a korban érték a kutyát, amikor a legfogékonyabb a külső hatásokra, amikor a szerzett információk és tapasztalatok nagyon mélyen beívódnak az idegrendszerbe. Ez pedig meghatározó lehet egész életében. És erre jön még az a láthatatlan kötelék, amely csak úgy jön. Megmagyarázhatatlan szerelem, a gazda és a kutya között. Olyan szerelem, ami az éterben száll, amit nem kell magyarázni. Egyszerűen csak lesz. Pillanatok alatt, ösztönösen. Ahogy az ember, úgy a kutya sem szereti váltogatni a vezetőt. Az újbóli harccal, kereséssel jár. Ha már jó helyen van, akkor minek kezdjen el máshoz ragaszkodni. A szeretetet nem lehet lecserélni, mint egy lakást.
Azok a kutyák, akiknek nincsen jó soruk, azokban is van valamiféle szeretet, amely nagymértékű félelemmel párosul a gazda felé. Ezek a kutyák vagy nem mernek, vagy nem tudnak új gazdát találni. Mert láncra vannak kötve, mert meg vannak félemlítve, ezért inkább nem mozdulnak. Egy helyben várják a gazda hazajöttét, mert rájöttek, ha nem mozdulnak, kevesebb esély van arra, hogy felbosszantsák a gazdát. A keményebb kutyák pedig megvívhatják harcukat a gazdával szemben. Nekik támadnak, és uralkodni fognak a gazda felett. erdemes megbecsülni ezt a kincset.